2.fejezet!
Az első csók
Felvettem a lovagló szoknyám ami fekete színű volt és volt hozzá egy ugyanilyen színű fűzőt.
A ruhám derekán volt egy masni ami világos zöld volt.
A fűzőmmel sok bajom volt mivel nem tudtam meghúzni magamon azért mert hátul volt a szalag.
Azon gondolkodtam hogy megkérjem-e Robint?!,mintha ő a olvasna a gondolataimba odafordult hozzám és megkérdezte tőlem vigyorgó fejjel ,hogy
-Segíthetek Maria?
-Nem kell nekem segítség egyedül is megcsinálom- mondtam nagyképűen.
Ő utálta ha nem engedelmeskedek ezért oda jött hozzám és óvatosan meghúzta a fűzőm és megkötötte.
Már rég kész volt a fűzőmmel,de a derekamat nem engedte el és a hajamat kezdte birizgálni és megpuszilta a nyakam.
Robin eközben azt gondolta magában ,Egy kicsit játszok ezzel a lánnyal és majd kiderül,hogy ő ugyan úgy érez-e irántam ahogy én ő iránta?!.
Egyre közelebb hajolt hozzám és a száját az enyémre tapasztotta.
Én engedtem a csókját és vissza csókoltam,de akkor amikor a fűzőmet kezdte kikötni én nagyon megijedtem hisz még csak 16 éves vagyok.
Fogtam ellöktem magamtól és pofon vágtam és elkezdtem a fájós lábammal futni.
Ő értelmetlenül nézett rám és felült a lovamra és utánam vágtázott.
Míg futottam azon gondolkoztam hogy mért nem a lovamra ültem fel és milyen jól csókol.
Hallottam,hogy a lovammal felém közelít és utánam kiabál.
-Maria ne fuss el hisz ez csak egy csók volt semmi más!
-Robin kérlek add ide a lovam és menj el majd este 4-kor találkozunk
-Maria sajnálom hogy....
Ekkor Robin csöndbe maradt,mert látta hogy elsápad az arcom.
Éreztem ,hogy körülöttem forog a föld és a lábamaim is iszonyúan fájnak,ezután elájultam.
Arra ébredtem,hogy egy számomra ismeretlen szobába vagyok és agy ágy szélén ott ül egy kalapos férfi és a fekete szemeivel engem néz.
-Robin hol vagyok?-kérdeztem tőle halkan
-Maria már 1órája alszol tudod az erdőbe összeestél és felhoztalak a szobámba.
-Hoznál nekem egy pohár vizet,mert hasogat a fejem.
-Rögtön hozom-mondta és kilépett a szobájából .
Én ezt kihasználva óvatosan felültem az ágyon és körbe kémleltem a szobát.
A falnak egy része a megölt állatok bundájával volt beborítva.
Az íróasztalon egy megkezdett levél volt.
-Robin kérlek add ide a lovam és menj el majd este 4-kor találkozunk
-Maria sajnálom hogy....
Ekkor Robin csöndbe maradt,mert látta hogy elsápad az arcom.
Éreztem ,hogy körülöttem forog a föld és a lábamaim is iszonyúan fájnak,ezután elájultam.
Arra ébredtem,hogy egy számomra ismeretlen szobába vagyok és agy ágy szélén ott ül egy kalapos férfi és a fekete szemeivel engem néz.
-Robin hol vagyok?-kérdeztem tőle halkan
-Maria már 1órája alszol tudod az erdőbe összeestél és felhoztalak a szobámba.
-Hoznál nekem egy pohár vizet,mert hasogat a fejem.
-Rögtön hozom-mondta és kilépett a szobájából .
Én ezt kihasználva óvatosan felültem az ágyon és körbe kémleltem a szobát.
A falnak egy része a megölt állatok bundájával volt beborítva.
Az íróasztalon egy megkezdett levél volt.
Kedves Elizabeth!
Sajnálom,de ma este nem tudok találkozni veled,mert közbe jött egy elfoglaltság.
Csókol ölel a te vőlegényed.
Furcsán néztem a levelet hisz nem ismerek Elizabeth nevű hölgyet.
Csodálkoztam mikor ezután megláttam a kék szalagom amit 13 évesen vesztettem el amikor Robin és a klánja kergetett.
Ott volt az éjjeliszekrényén és mondhatni elég jó állapotban.
Mikor belépett az ajtón furcsán nézett rám és mikor felmutattam neki a levelet döbbent arcot vágott.
-Robin nem is tudtam hogy már vőlegény vagy-mondtam neki szemrehányóan
-Tessék?nekem nincs menyasszonyom
-Persze ,ha nem vetted volna már észre nem vagyok gyerek és nem lehet engem becsapni,na jó ha nincs menyasszonyod akkor Elizabeth neked kid?
-Jaj Maria ő nem a menyasszonyom hanem a....
-Hanem a kid?csak nem az egyik nőd akit elakarsz venni.
Ezzel fogtam magam és kimentem dühösen a szobából még az ajtót is becsaptam méghozzá jó erősen.
Eszembe jutott hogy a kesztyűmet bent hagytam de már vissza menni nem volt kedvem.
Végre már kint voltam a várból és láttam hogy Robin nem követ.
Vagyis ha nem követ akkor van menyasszonya-gondoltam magamba
A szememmel körbe kémleltem az udvart és a lovamat kerestem,mikor megláttam felsóhajtottam.
Felnéztem az égre és úgy gondoltam ,hogy olyan délután 2 óra lehet.
Megérkeztem Holdszállásra és Loveday,Miss Heliotrope ,és Sir Benjamin rögtön körbe kaptak ,hogy ilyen sokáig távol voltam.
-Ó csak egy kicsit elaludtam a tó partján-füllentettem nekik.
-Jól van Maria tudod egy kicsit megijedtünk,szaladj fel és tedd rendbe magad -mondta Benjamin bácsikám.
Hát ez lenne a 2.fejezet remélem tetszik sztem érdekes lett :) írjatok!
Lilla(L)