2011. június 20., hétfő

:S

Helló!
Sajna egy hétig nem lesz új feji mert a szüleim kérésére muszáj mennem a nagyimhoz "nyaralni".
Valamilyen szinten érthető mert addig mehetek hozzá amíg él ,remélem nem lesz rém unalmas:)és a legrosszabb az egészbe hogy nem vihetem a laptopomat,mert a szüleim szerint akkor csak gépeznék.(pedig nem is igaz)
Ígérem ha haz jövök felrakom az új fejit még az nap :)
pusszilak titeket (L)

2011. június 10., péntek

7.fejezet Váratlan fordulat

Sziasztok ez lenne a hetedig fejezet olyan hülyén érzem magam,hogy ,már régóta nem volt új feji de időm se volt sok de most bepótolom.::)
De remélem még fogjátok olvasni a blogom:)
  7.fejezet 
Váratlan fordulat

Holdföldére pontban reggel kilenc órára érkeztem meg mit mondhatnék a gyaloglás nagyon kifárasztott.
Óvatosan beléptem a házba azt remélve,hogy a levelemet még senki sem olvasta,sajnos Wrolf hangos csaholással köszöntött.
-Wrolf!!CSssssssssssss-próbáltam csitítgatni de hiába lebuktam,a hátam mögül csizmatalpak kopogását hallottam megfordultam és láttam ,hogy a bácsikám áll a hátam mögött.
-Maria csak ,hogy megjöttél olvastuk a leveled,örülnénk ha este nem bóklásznál az erdőbe,azóta az eset óta jobban féltünk
Értsd meg nappal bármikor kimehetsz az erdőbe de este kitudja,hogy kik vannak ott.
Meg egy úri hölgy nem csinál ilyet,hogy szó nélkül elmegy!
-Elnézést bácsikám de emlékeztetlek,hogy a De Noirok jó útra tértek és már nem kell tőlük félnünk,meg nem szó nélkül mentem el hanem írtam egy levelet.
De remélem ezen nem fogunk össze veszni.
Ezzel odaléptem hozzá és megöleltem láttam az arcán ,hogy megbékélt mert elmosolyodott.
-Akkor én most felmegyek a szobámba és pihenek,mert nagyon elfáradtam.
A nap további részét olvasással és alvással töltöttem.
Pontosan délután négy óráig ezután úgy döntöttem ,hogy Marmalode Jambentől kérek valamilyen ennivalót és utána elmegyek lovagolni.
Kiléptem a szobámból és a bácsikámmal találtam szembe magam.
-Maria pont most akartam szólni neked,kaptál egy levelet Londonból azt hiszen Charlotte-tól.
Ezzel átnyújtotta nekem a levelet és sarkon fordult.
Úgy gondoltam ,hogy majd az erdőbe fogom elolvasni próbálom türtőztetni a kíváncsiságomat.
Fogtam vissza mentem a szobámba és felkaptam a lovaglóruhám egy egyszerű sötét zöld színűt,a csizmámba pedig becsúsztattam a levelet.
Belenéztem a tükörbe és túl unalmasnak találtam a ruhám ezért a derekára egy hófehér masnit kötöttem,bosszúsan néztem a hajam mert sajnos a reggeli fonásomnak már nyomát sem látom ,fogtam és lazán feltűztem egy csattal a fejem tetejére.
Gyorsan leszaladtam a lépcsőn és a konyha felé vettem az irányt,beléptem és Marmalode Jamben-től  kértem egy kis almás pitét amit ott behabzsoltam.
Megköszöntem és gyors léptekkel elsiettem az istálló felé felnyergeltem a lovam Cherryt és pár perc múlva már vágtáztunk is a fák között az erdő mélyén.
Annyira jó érzés volt ezen a meleg nyári napon lovagolni igaz nem bántam volna ha egy kicsit fúj a szél  de így is boldog voltam.
Letelepedtem a tó mellé pontosan ahhoz ahonnan Robin mentett meg,ettől a gondolattól egy mosoly húzódott a szám szélére hiszen itt történt meg az első csókunk.
Belenyúltam a csizmám szárába és kivettem a levelet megbizonyosodtam róla,hogy valóban Charlotte írta.
Ez állt benne:
                                                                             Kedves Maria!
Remélem még emlékszel rám a barátnőd vagyok Charlotte,sajnálom és egyben szégyellem,hogy ily sok idő múlva írok ,de rengeteg minden történt körülöttem és velem.
Tudom ,hogy ez nem mentség számomra de ez az igazság. 
Na és mi történt veled ?Van barátod?
Emlékszel még Peter-re?Arra a fekete hajú "fiúra",férfira?
Ő a barátom vagyis az udvarlóm és úgy tűnik,hogy megfogja kérni a kezem,ezt onna veszem,hogy hallottam amikor az apjának mondta,hogy megfog nősülni és ,hogy egy nagyon kedves lányt vesz feleségül.
Maria én nagyon boldog vagyok 17 évesen egy nő egy férfira vágyik és én ezt meg is fogom kapni.
Peter 18 éves lesz októberben szerinted mit vegyek neki?Na ez nem olyan lényeges ,mert még van időm dönteni.
Remélem jól vagy,kérlek írj!
                                                                                                Barátnőd: Charlotte
Ahogy a levelet olvastam az arcom kipirult az örömtől,ezt az üde pillanatot egy ág recsegés szakította meg ami az erdő mélyéről jött.
Bosszúsan álltam fel és kémleltem körbe a terepet,de azért féltem is bátorságot vettem magamon és kinyitottam a számat.
-Ki az?-kérdeztem félve
-Ellenség -válaszolta egy fiatal férfi
Én Cam vagyok Robin klánjából az egyik haverja
A tekintetét nem vette le rólam csak nézett a borostyán színű szemeivel.
-Ej ha !-füttyentett egyet
Irigylem Robint ,te vagy ugye Maria Merrywether?
Robin mesélt rólad ,hogy mennyire szép és formás vagy ,de hogy ennyire -tette hozzá mókásan
Én ere elpirultam ,a fejem szintén mint mindig olyan piros lehetett mint egy pipacs.
-Igazán mesélt rólam Robin?
-Igen és azt is mondta ,hogy ha bókolnak neked akkor elpirulsz.
-Hm?én elpirulni az kizárt dolog
-Na jó hagyjuk csatlakozhatok hozzád?igaz nem tudom hogy mit csinálsz de beszélgethetnénk.
-Persze éppen egy barátnőm levelét olvasgattam,na és Robin hogy van?mikor fog újra az erdőbe jönni?
-Hát azt mondta hogy már holnap kiszeretne jönni meg amúgy is elég szépen és gyorsan gyógyulnak a sebei.Amúgy tudsz róla hogy Robinnak nemsokára el kell kötelezi magát?még pár hónapja van pontosan nem tudom hogy mennyi,jaj és az apja egy Alicia nevű nőhöz ragaszkodik.
Robinnal van köztük hasonlóság a szemük az ugyan olyan a hajuk is éppenséggel a nőnek egyenes de színbe szinte ugyan az
-Tessék?és Robin ?-kérdeztem feldúltan
-Hát ő nincs oda azért a nőért,eddig még nem ellenkezik,én mit meg nem adnék érte, hogy az enyém legyen látnád a szemeit és ha éreznéd az illatát és azok a mellek.
-Hahó Cam engem nem érdekel egy nőnek a keble!!-álltam elé határozottan és néztem dühösen a zöld szemébe.
-Hát azt gondoltam ,vagyis reméltem,na jó térjünk a lényegre ezért jöttem ide hogy ezt megbeszéljük,meg kíváncsi voltam rád.-húzott egy Robin féle hírhedt félmosolyt a szája szélére tény és való Robinnak ez jobban áll.
Szóval te ugye szereted Robint vagyis érzel iránta valamit igaz?
-Igaz!-jelentettem ki bátran
-Van egy tervem Maria ! mégpedig nagyon jó neked is és nekem is -mondta most ördögi vigyorral az arcán




Hát drágáim ennyi lenne a hetedig feji bocsi még1szer hogy ilyen későn raktam fel:(!lehet ,hogy a következőt a hét folyamán rakom fel de az is lehet hogy jövőhéten!
Amúgy kellemes nyarat és nyaralást nektek!el se hiszen hogy vakációóóóó van:):)
















                            

2011. április 11., hétfő

:(

Sziasztok!
Sajnálom és ezer bocsi de ezen a héten valószínű hogy nem tudok felrakni új fejit ,mert sok TZ-t írunk angol nyelvtan matek ,+föci felelés:(:S
De azért ,már egy külön füzetbe megírtam és remélem szombatig felkerül:)
Puszi minden kedves olvasómnak

2011. április 2., szombat

6.fejezet Látogatás a De Noir várban

6.fejezet
Látogatás a De Noir várban

Olyan hajnal 3 óra lehetett és én fekszem az ágyamban,de aludni nem tudok.
Robinék holdszállásról 2 órája mehettek el,engem gyötör,kínoz az a tudat,hogy fájdalmat okoztam Robinnak aki iránt mellesleg érzek valamit.
Arra a döntésre jutottam,hogy felöltözöm és elmegyek a De Noir várba.
Írtam is egy levelet a bácsikámnak és a többieknek,amit az ágyamra raktam.

Kedves szeretteim!
Ne aggódjatok értem jó helyen vagyok,elmentem Robinhoz,mert nem tudok aludni.
Mégpedig azért,mert lelkiismeret furdalásom van miatta,félek hogy nagy fájdalmat okoztam neki.
U.i:Ne gyertek utánam,majd jövök!
                                                                                   Maria 

Még utoljára elolvastam a levelet és láttam azt hogy mennyire pocsékul  fogalmazok,biztos az idegességtől.
Magamra öltöttem a tegnap elkészült új sötétzöld színű ruhámat.
A hajamat gyorsan befontam és zöld szalaggal megkötöttem a végét.
Úgy döntöttem gyalog megyek ,mert arra biztos felkelnének,hogy én az istállóban zörgök miközben a lovamat Cherryt nyergelem.
Kiléptem a friss levegőre és elindultam,útközben kétszer álltam meg 1-1 percre pihenni végül egy óra járás után megérkeztem.
Csodálkoztam,hogy Robin szobája ablakából fény szűrődik ki.
Beléptem hát a kapun és lemondtam az őröknek hogy ki vagyok és milyen célból jöttem.
Na végre bent vagyok a várba gondoltam magamban,hirtelen azt hallottam hogy valaki közeledik felém.
-Jó estét -köszöntem bátortalanul 
Maria vagyok
-Jól tudom hogy kivagy ,mit keresel itt ilyen későn?-mondta Cour De Noir
-Robinhoz jöttem ,ha nem lenne baj felmehetnék hozzá?
-Sir Benjaminnék tudják ,hogy eljöttél hazulról?gondolom nem
Robin mellesleg alszik,de felmehetsz hozzá kivételesen egyedül van.
-A bácsikámnak és a többieknek írtam levelet,további jó éjszakát ha nem lenne baj akkor én most mennék Robinhoz.
Ezzel sarkon fordultam és nem értettem hogy Robin apja mért hangsújozza ki azt a szót ,hogy egyedül.?
A rossz gondolatot el hessegettem magamtól és halkan lenyomtam a kilincset és zajtalanul beléptem a szobájába.
Láttam,hogy nagyon mélyen alszik,leültem az ágya szélére és megfogtam a kezét és elkezdtem beszélni hozzá.
-Ó Robin sajnálom azt amit a bálon mondtam és azt is ,hogy bajba sodortalak ígérem több bajt nem fogok neked okozni és csak téged foglak szeretni ígérem.
Megtudsz bocsájtani?
Tovább nem tudtam fojtatni ,mert éreztem ,hogy Robin megszorítja a kezem és kinyitja a szemét ,és pimaszul rám mosolyog.
-Szia Maria mit csinálsz itt ilyen késő este?
Csak nem szerelmet vallasz nekem? kérlek folytasd
Azt hittem ,hogy azt fordítva szokták-ezzel még pimaszabbul mosolygott.
-Tessék?én neked egy felfújt hólyagnak soha!Csak tudod lelkiismeret furdalásom volt és nem tudtam aludni,amiért miattam kerültél bajba.
-Pedig én mintha úgy hallottam volna ,hogy azt mondod "Csak téged foglak szeretni"
-Nem igaz!én ilyet nem mondtam -éreztem,hogy az arcomat elönti a pír és olyan piros a fejem akár egy pipacs.
Hát jól van úgy látom hiába való volt feljönnöm -ezzel elindultam az ajtó felé de ő utánam szólt.
-Tudd ,hogy én is szeretlek-mondta szégyenlősen
Hátra fordultam és rámosolyogtam.
-Na gyere vissza,ne menj el egy betegnek segítségre van szüksége,meg amúgy is meg szomjaztam.-mondta nevetve
-Hát jól van te nagyon beteg hozok neked egy csésze teát.
És már siettem is ki a szobából ,nagyon boldog voltam amiért azt mondta ,hogy szeret,de mi van ha csak barátként és azért mondta,hogy ne érezzem magam kellemetlenül?.
Jaj istenem...........
Felvittem neki a teát és az éjszaka további részét átbeszéltük pontosan a maradék 3 órát,8 órakor elindultam Robinéktól .
Megint gyalog mentem,mert sétálni volt kedvem igaz ,hogy felajánlották,hogy elvisznek de én ezt illedelmesen visszautasítottam.
Amit Robin mondott még mindig az a mondat járt a fejemben."Tudd,hogy én is szeretlek
Túl szép ,hogy igaz legyen gondoltam magamban.




Ez lenne a 6.fejezet remélem tetszett a komikat várom.
Puszi minden kedves olvasómnak:)







  

2011. március 26., szombat

5.fejezet A hősies megmentőm

                                                               5.fejezet! 
                                                   A hősies megmentőm 


Én nagyon megijedtem de egyben örültem is hogy ott hagyott egyedül,gyorsan megragadtam a ruhám és a barlang bejáratához siettem.
Erőt vettem magamon és kiléptem a a barlangból láttam ,hogy valójában Jacknek nem is voltak társai.
Futottam és a legközelebbi fánál megálltam és körbekémleltem a terepet és ott elbújtam és elkezdtem öltözni,de ekkor valaki a kezét a számra tapasztotta és magához közel húzott.
Éreztem az illatából ,hogy ez nem más mint Robin,leírhatatlan élmény számomra ,hogy mennyire boldog voltam.
-Maria Robin vagyok jól vagy?
-Ühöm..
-Mit csinált veled az a gazember?
Én erre jobban elkezdtem sírni és távolodtam Robintól,mert ez a dolog sokkosan ért.
-Jack megerőszakolt?Válaszolj Maria!-odalépett hozzám és megfogta a vállam és magához közel húzott.
Sajnálom Maria ígérem megbánja azt amit tett és azt is hogy a világra jött!
-Nem erőszakolt meg csak majdnem ,mert meghallotta ,hogy te kint zörögsz.
-Rendben van ne félj öltözz fel én addig megkeresem ezt a gazembert és maradj itt a fa mögött ,csak akkor menj el innen ha velem valami baj történik.Megértetted?
-Igen azt hiszem
Ezzel ott hagyott a fa mögött és árnyékként kereste Jacket.
Hallottam Jack hangját és Robin ordibálását,tisztán nem hallottam ,hogy mint mondanak egymásnak.
Mivel kíváncsi voltam és féltettem Robint ezért gyorsan felöltöztem és a hangjuk irányába rohantam.
Láttam ,hogy Robin megütötte Jacket és ömlik a vér az orrából(Jacknek),megragadta a puskáját,de Robin gyorsabb volt és kivette a kezéből.
-Robin nem is mondtam,hogy jó volt a Hercegnővel egy igazi vadmacska!
-Hazudsz nem történt köztetek semmi ő maga mondta!
-Haha!Robin de Noir te egy olyan ember vagy aki mindent elhisz.
Láttam ,hogy kiveszi a zsebéből a kését és ismét rátámad Jackre,de sajnos nem vette észre ,hogy nála is az van és csak azt várja hogy Robin támadjon és beledöfje a kését.
-Robin!!!!!Vigyázz-ordítottam teli torokból 
Erre ő rám nézett,ezt Jack kihasználva a hasába szúrta a kést.
Robin térdre rogyott és felordított szörnyű látvány volt ,a hasábol ömlött a vér.
-Jack hagyd békén Robint!itt vagyok én azt csinálsz velem amit akarsz,akár meg is ölhetsz de azt az embert akit...
-Hercegnő te nagyon bátor vagy de nem fejezted be a mondatod azt akit??
-Azt akit szeretek hagyd békén!-mondtam halkan 
Robin rám nézett és mintha erőt vett volna azon amit mondtam megmarkolta a kését felállt oda ment Jack háta mögé,rátette a kezét a vállára és ezt mondta:
-Jack remélem,hogy a pokolba fogysz elégni!
Erre az elrablóm megfordult és Robin beledöfte a kését a mellkasába.
Jack felnevetett és ezt mondta
:-Robin még nincs vége!
-Dehogy nem!-ezzel Robin a kését még mélyebbre szúrta és Jack testében és ő erre összeesett és meghalt.
Én csak álltam ott és néztem Robin kezébe a véres kést ő erre rámnézte és zsebre rakta.
-Gyere Maria menjünk majd reggel kiküldök valakit Jack testéért.
-Robin!-ő erre hátrafordult és felhúzta a szemöldökét
-Igen?
-Köszönöm,hogy megmentettél nem is tudom ,hogy mi lett volna velem nélküled.-ezzel újra rámtört a sírás és leültem egy kidőlt fa törzsére.
Oda jött hozzám és leült mellém és megfogta a kezem.
-Nyugodj meg már vége van de gyere menjünk mert el kell látni a sebem.-felállt és elakarta engedni a kezem.
De én nem engedtem és felálltam oda mentem hozzá lábujjhegyre álltam és félve szájon pusziltam.
Erre ő megfogta az arcom és szemvedéjesen megcsókolt.
Ezután fogta magát és mintha misem történt volna elindult,én erre utána indultam.
Láttam,hogy leplezni akarta azt,hogy mosolyog,de én észre vettem.
Az út többi részét csendben tettük meg,mikor megérkeztünk Holdföldére ,látszott Robinon ,hogy kimerült biztos a sebe miatt,remélem hamar megfog gyógyulni.
Beléptünk Holdszállásra és mindenki minket nézett akik még ott maradtak és vártak ránk.
-Robin Maria csak hogy itt vagytok és éltek!-mondta Loveday megkönnyebbülten.
Robin mutasd a sebed ezt hamar meg kell nézetni egy doktorral.
-Úgy van én is így gondolom -mondta Sir Benjamin
-Robinnak állítsunk elő egy hintót hogy haza tudjon menni -mondtam határozottan
-Ez jó ötlet Maria mondta -Cour de Noir




Hát ez lenne az ötödik fejezet szerintem hosszabb lett mint a többi:)
Nagyon örülnék neki ha a rendszeres olvasóim közül mindenki írna ,nagyon boldog lennék:)









2011. március 12., szombat

4.fejezet Az elrablóm

                                                                     4.fejezet
                                                                 Az elrablóm




Éreztem hogy a csókja indulatos és dühös ,ellöktem magamtól és adtam neki egy pofont ő erre elkapta a kezem és megkötözte.
A hátam mögé állt és a szemem elé egy kendőt kötött.
Már olyan fél órája bóklásztunk az erdőbe mikor hirtelen megálltunk,abban reménykedtem hogy Robinnak és a többieknek feltűnt - hogy eltűntem?!



Holdszálláson:-Loveday nővérem,Maria!
                           -Robin mi a baj Mariaval?
                           -Maria Jackel eltűnt,már mindenütt kerestem őket 
                           -Nyugodj meg biztos a kertben vannak,de várj csak ki az a Jack?
                           -Vele ment el táncolni mert mi délelőtt össze vesztünk.
                           -Min vesztetek össze?Én nekem nem rémlik hogy ismernék Jack nevű férfit
                          -Hát Loveday az a baj hogy én sem ismerek,akkor nagy az esélye hogy Mariat az az öntelet,bunkó barom elrabolta ha lesz valami baja én nem bocsátom meg magamnak keressük meg Sir Benjamint és szóljunk neki!
                    -Rendben én szólok Sir Benjaminnak te meg szólj a klánodnak és az apánknak.
Gyorsan megkerestem a klánomból a józan embereket,és már  útnak indultunk.
Eközben Sir Benjamin is összeszedte a józan férfiakat Cour de Noirral útnak indultak.
-Váljunk szét három felé hátha így Mariat jobban megtaláljuk!-mondta Cour de Noir.


Az erdőben:Éreztem hogy egy hideg helyre visz gondoltam ,hogy ez egy barlang lehet.
Levette a szememről a kendőt,nehezen tudtam hozzá szokni a barlangban égő gyertyák fényéhez,körbe néztem és meggyőződtem róla hogy tényleg egy barlangban vagyok.
Oda jött hozzám és a hajamat simogatta és közben csókolgatott.
Én mást nem tudtam tenni csak tűrni az eljén még tiltakoztam de mind kiderült hogy ezeket hiába tettem,mert semmi sem használt , hirtelen egy ötletem támadt.
-Jack kérlek levennéd a kezemről a kötelet ,mert így neked is és nekem is jobb lenne-így könnyebben megtudok szökni gondoltam magamban.
-Hát jó de ha megszöknél te járnál rosszul,mert barlang bejáratánál a barátaim állnak és tudod Hercegnő elég rég voltak nővel vigyázz magadra!
Levette a kezemről a kötelet és engem nem hagyott az a gondolat nyugodni hogy mit tennének velem.


Holdföldén: -Robin késő van és sötét nem látunk semmit forduljunk vissza én és a többiek is ezt javasoljuk.
                    -Mi van Cam? Te megőrültél tudjátok mit mennyetek csak majd én megkeresem egyedül-ezzel sarkon fordultam és  beljebb hatoltam az erdőbe.
Mikor Camék beértek Holdszállásra láttak hogy a Sir Benjamin és Cour de Noir az asztalnál tanácskoznak.
Majdnem az összes vendég elment csak a közelebbi hozzá tartozók maradtak de már ők is kár perc múlva indulnak.
-Sziasztok fiúk Robin?-kérdezte Cour de Noir
-Jó estét Robin még mindig Mariat keresi .
-Jaj ez a fiú mennyire bátor nagyon aggódok érte-mondta Loveday gyászos hangon
-Nyugodj meg drágám és is nagyon aggódom de erősnek kell lennünk majd ha kezd világosodni akkor újra nekilátunk a keresésnek.


A barlangba: Jack közelebb jött hozzám és letépte a ruhám felső részét én meg hangosan tiltakoztam.
-Kérem ne!!
-Sajnálom kincsem de nem segítesz magadon ha sikítozol mától az enyém leszel!
Levette végül minden ruhám már csak fehérneműben voltam.
Hirtelen megállt az öltöztetésemmel mert kívülről zajt hallottunk.
Talán Robin gondoltam magamba?!








Sziasztok
Bocsi de gy kicsit rövid lett ígérem az ötödik fejezet hosszú lesz!
Írjatok vélemény köszi:)









              

2011. március 5., szombat

3.fejezet Az igazság pillanata és a bál

3.fejezet
Az igazság pillanata és a bál 

  Mikor beléptem a szobám ajtaján láttam hogy Loveday kirakott az ágyamra pár ruhát ,hogy megkönnyítse a dolgom a választásban.
Gyorsan megfürödtem és rendbe raktam magam,egy tenger kék ruhát választottam,amin drágakövek csillogtak.
A nyakamba ezüst nyakláncot raktam,és a fülembe egy ehhez tartozó fülbevalót.
A hajamat kiengedtem,és mikor kész voltam elégedetten néztem bele a tükörbe hogy milyen elragadó vagyok.
Hirtelen eszembe jutott Robin és a titkos levele és így máris rossz kedvem lett.
Leültem az ágyamra és már majdnem elkezdtem sírni mikor kopogott valaki az ajtón.
-Ki az- kérdeztem letörten.
-Szia Maria én vagyok az Miss Heleitrope.
-Tessék bejönni éppen most akarok lemenni a tömeg közé
-Remélem van egy perced mert beszélni akarok veled ígérem rövid leszek,gyermeken én 16 éve ismerlek és látom ha nem mondasz igazat gondolom ma  nem a tópartján aludtál hanem akkor hol?
-Ő,én nem hazudok főleg nem önnek-mondtam egy kicsit félénken
-Maria átlátok rajtad kérlek mond el az igazat.
Elmondtam neki mindent azt ,hogy a tóparton megmentett Robin és elájultam és felvitt magához de nyugtattam hogy semmi sem történt köztünk.
Egy valamit kihagytam a csókot és azt hogy megsértődtem rá.
-Hát örülök ,hogy őszinte voltál ahogy hallom mindenki téged vár-ezzel kilépet a szobám ajtaján.
Egy nagyot sóhajtottam és közben azt mondtam magamba Bátorság Maria!
Hallottam ,hogy Sir Benjamin a társaságot elhallgatja és azt mondja ,hogy-Hadd mutassam be a Maria Merryvethert!
Kiléptem a szobámból és lassan lesétáltam a lépcsőn.
Mindenki felém fordult,de én a szememmel Robint kerestem,mikor megláttam éppen a barátaival alkoholt ivott.
Éreztem,hogy rám néz és annyira meglepődött,hogy még az italát is félre nyelte él elkezdett köhögni.
Én ránéztem és felhúztam a szemöldököm ő erre elfordult és a barátai ütögették a hátát és nevettek rajta.
Szívem szerint oda mentem volna hozzá,de ez most lehetetlen ,mert köztünk egy fal áll.
Nagy taps fogadott mikor leértem a lépcsőn láttam ,hogy még sok helyes férfi van ott.
Egy szőke hajúval sokáig szemezgettem míg végül oda jött hozzám
-Szia Jack vagyok!
-Szia én Maria
-Maria gyönyörű szép vagy!Lenne  kedved velem táncolni?
Én erre nagyon elpirultam mert jólesett ,hogy dicsérte a kinézetem hisz Robin ilyet sosem mondott.
-Persze van kedvem táncolni!-erre odanyújtottam a kezem és kéz a kézben mentünk táncolni.
Ránéztem Robinra és ő erre lehúzott még egy italt.
Oda ment egy 18 év körüli gyönyörű nőhöz és felkérte táncolni,tánc közben pedig felénk közeledtek.
Azon gondolkoztam.hogy valyon  ő lenne Elizabeth?
Hirtelen vége lett a muzsikának,mert Sir Benjamin és Loveday mondani akartak valamit,én már tudtam hogy az esküvőt fogják bejelenteni.
-Kedves jelenlévők én és Loveday úgy döntöttünk ,hogy 2hét múlva egybe kelünk.!
Nagy tapsvihar és ujjongás köszöntötte őket.
A zenészek folytatták a muzsikát,láttam ,hogy Sir Benjamin oda megy Robinhoz és mond neki valamit láttam,hogy Robin a fejét rázza és tiltakozik és a nagybácsikám ott hagyja.
Robin vörös fejjel oda jött hozzánk és megkérdezte tőlem hogy
-Maria a bácsikád erősködött ,hogy kérjelek fel táncolni lenne kedved?
-Én veled ne is álmodj róla!
-Maria beszélnünk kell!
-Robin fogd föl én veled nem akarok táncolni!
-Hé Robin hallottad a hercegnőt nem akar veled táncolni!-mondta Jack és átkarolta a vállam
-Jack fogd be világos neked ehhez semmi közöd!
Ezzel Robin megragadta a vállam és behúzott a táncoló párok közé.
-Na jó figyelj ide te liba egyszer mondom el  Elizabeth nem a menyasszonyom hanem a klánom egyik tagjának a menyasszonya és megkért,hogy írjak egy levelet mert ő nem tud jól fogalmazni
-Igen 3 sort a barátod nem tud megfogalmazni ez nevetséges és nem vagyok liba te hazug!!
-Az a levélnek csak az egyik része volt meg amúgy is az piszkozat.
-Na jó ez így hihetőnek tűnik de ha nem haragszol Jack sokkal jobban táncol mint te !
Ezzel oda léptem Jackhez és mondtam neki hogy menyünk táncolni
-Nekem ennél sokkal jobb ötletem van mennyünk ki a kertbe!
-Hát jó ha ezt akarod-hátra néztem és láttam ,hogy Robin feje egyre vörösebb
-Gyere mutatok egy tuti helyet ahol nem zavarhatnak!
Nem zavarhatnak ismételtem magamba ez a férfi  mit akar velem??
Láttam ,hogy nem a kertbe megyünk hanem az éjszaka közepén az erdőbe.
-Jack ez nem a kert hanem az erdő?!
-Tudom -mondta szárazon
Ezzel megragadta erősen a csuklóm és húzott maga után.
-Nem én nem akarok veled menni! Engedj el !!
-Soha te most velem jössz!Ha jó kislány leszel akkor még szórakozhatunk!
-Ne segít...........-nem tudtam befejezni mert a száját az ajkamra tapasztotta és erőszakosan megcsókolt.






Hát ez lenne a 3.fejezet!Lécci írjatok!!
Puszi Lilla



























2011. február 28., hétfő

 2.fejezet!                                            
Az első csók

Felvettem a lovagló szoknyám ami fekete színű volt és volt hozzá egy ugyanilyen színű fűzőt.
A ruhám derekán volt egy masni ami világos zöld volt.
A fűzőmmel sok bajom volt mivel nem tudtam meghúzni magamon azért mert hátul volt a szalag.
Azon gondolkodtam hogy megkérjem-e Robint?!,mintha ő a olvasna a  gondolataimba odafordult hozzám és megkérdezte tőlem vigyorgó fejjel ,hogy 
-Segíthetek Maria?
-Nem kell nekem segítség egyedül is megcsinálom-  mondtam nagyképűen.
Ő utálta ha nem engedelmeskedek ezért oda jött hozzám és óvatosan meghúzta a fűzőm és megkötötte.
Már rég kész volt a fűzőmmel,de a derekamat nem engedte el és a hajamat kezdte birizgálni  és megpuszilta a nyakam.
Robin eközben azt gondolta magában ,Egy kicsit játszok ezzel a lánnyal és majd kiderül,hogy ő ugyan úgy érez-e irántam ahogy én ő iránta?!.
Egyre közelebb hajolt hozzám és a száját az enyémre tapasztotta.
Én engedtem a csókját és vissza csókoltam,de akkor amikor a fűzőmet kezdte kikötni én nagyon megijedtem hisz még csak 16 éves vagyok.
Fogtam ellöktem magamtól és pofon vágtam és elkezdtem a fájós lábammal futni.
Ő értelmetlenül nézett rám és felült a lovamra és utánam vágtázott.
Míg futottam azon gondolkoztam hogy mért nem a lovamra ültem fel és milyen jól csókol.
Hallottam,hogy a lovammal felém közelít és utánam kiabál.
-Maria ne fuss el hisz ez csak egy csók volt semmi más!
-Robin kérlek add ide a lovam és menj el majd este 4-kor találkozunk
-Maria sajnálom hogy....
Ekkor Robin csöndbe maradt,mert látta hogy elsápad az arcom.
Éreztem ,hogy körülöttem forog a föld és a lábamaim is iszonyúan fájnak,ezután elájultam.
Arra ébredtem,hogy egy számomra ismeretlen szobába vagyok és agy ágy szélén ott ül egy kalapos férfi és a fekete szemeivel engem néz.
-Robin hol vagyok?-kérdeztem tőle halkan
-Maria már 1órája alszol tudod az erdőbe összeestél és felhoztalak a szobámba.
-Hoznál nekem egy pohár vizet,mert hasogat a fejem.
-Rögtön hozom-mondta és kilépett a szobájából .
Én ezt kihasználva óvatosan felültem az ágyon és körbe kémleltem a szobát.
A falnak egy része  a megölt állatok bundájával volt beborítva.
Az íróasztalon egy megkezdett levél volt.
Kedves Elizabeth!
Sajnálom,de ma este nem tudok találkozni veled,mert közbe jött egy elfoglaltság.
Csókol ölel a te vőlegényed.
Furcsán néztem a levelet hisz nem ismerek Elizabeth nevű hölgyet.
Csodálkoztam mikor ezután megláttam a kék szalagom amit 13 évesen vesztettem el amikor Robin és a klánja kergetett.
Ott volt az éjjeliszekrényén és mondhatni  elég jó állapotban.
Mikor belépett az ajtón furcsán nézett rám és mikor felmutattam neki a levelet döbbent arcot vágott.
-Robin nem is tudtam hogy már vőlegény vagy-mondtam neki szemrehányóan 
-Tessék?nekem nincs menyasszonyom
-Persze ,ha nem vetted volna már észre nem vagyok gyerek és nem lehet engem becsapni,na jó ha nincs menyasszonyod akkor Elizabeth neked kid?
-Jaj Maria ő nem a menyasszonyom hanem a....
-Hanem a kid?csak nem az egyik nőd akit elakarsz venni.
Ezzel fogtam magam és kimentem dühösen a szobából még az ajtót is becsaptam méghozzá jó erősen.
Eszembe jutott hogy a kesztyűmet bent hagytam de már vissza menni nem volt kedvem.
Végre már kint voltam a várból és láttam hogy Robin nem követ.
Vagyis ha nem követ akkor van menyasszonya-gondoltam magamba
A szememmel körbe kémleltem az udvart és a lovamat kerestem,mikor megláttam felsóhajtottam.
Felnéztem az égre és úgy gondoltam ,hogy olyan délután 2 óra lehet.
Megérkeztem  Holdszállásra és Loveday,Miss Heliotrope ,és Sir Benjamin rögtön körbe kaptak ,hogy ilyen sokáig távol voltam.
-Ó csak egy kicsit elaludtam a tó partján-füllentettem nekik.
-Jól van Maria tudod egy kicsit megijedtünk,szaladj fel és tedd rendbe magad -mondta Benjamin bácsikám.



Hát ez lenne a 2.fejezet remélem tetszik sztem érdekes lett :) írjatok!
 Lilla(L)














2011. február 24., csütörtök

Végre megint találkoztunk!

  Reggel arra ébredtem hogy Loveday ott ül az ágyam szélén és költöget.
Mikor felébredtem rám mosolygott és izgatottan köszöntött.
-Ó szia Maria végre hogy felébredtél
-Szia Loveday,hogy vagy és mi ez az izgatottság az arcodon?!!
-Ma jelentjük be Benjaminnal azt hogy össze házasodunk úgy hogy kicsikém várlak este 4-kor!-mondta izgatottan
Én erre nem is tudom hogy mért de nagyon meglepődtem és kiugrottam az ágyból.
-Ezt komolyan mondod hadd gratuláljak-rögtön oda mentem hozzá és a gratuláltam
-Na Maria gyorsan öltözz fel de még ne abba a ruhába mibe leszel 4-kor,ma elintéztem azt hogy ne tanulj és azt csinálsz amit akarsz.
-Köszönöm Loveday,ha nem bánod akkor felöltözök és elmegyek lovagolni,és ha nem baj akkor nem megyek le reggelizni mert nem vagyok éhes.
:Jól van én megyek és előkészítem a házat de legkésőbb fél háromra gyere haza.
Még mielőtt kimondhattam volna,hogy olyan sokáig úgysem maradok addigra ő márt eltűnt.
Gyorsan felöltöztem a lovaglóruhámat vettem föl ,a hajamat befontam és zöld szalaggal kötöttem át a hajam és a derekam.
Felvettem a csizmám és elégedetten néztem bele a tükörbe.
Felnyergeltem Cherry-t és már vágtattunk is egyre beljebb az erdőbe és azon gondolkoztam hogy valyon Robin ott lesz-e az összejövetelen.
Egyszer csak megpillantottam egy tavat mivel egy meleg nyári nap volt ezért úgy döntöttem hogy meg mártózom benne.
Levettem a lovagló ruhám ás csak fehérneműben voltam.
Belementem a vízbe és egyre beljebb úsztam.
Az éreztem ,hogy görcsöl a lábam de már túl mélyre úsztam és itt már nem ért le a lábam.
Elkezdtem sikítozni és kiabálni  -Segítség!!!!!!
Hirtelen olyan érzésem volt mint amikor megmentettem Holdföldét.
Éreztem hogy ellep a víz és egyre többet nyelek belőle,már csak a kézfejem volt kint a vízből mert az felemeltem ,hogy hátha valaki észre vesz.
Ekkor azt hallottam mintha valaki az kiabálná.hogy Maria hol vagy????
Úristen srácok ez Maria hallatom ahogy az előbb segítségért kiáltott.
Erre én is felordítottam Maria hol vagy????
Bepánikoltam mert atoll a nőtől akit féltek nem kaptam válasz akit féltek
Gyorsan odarohantam a vízhez mert ott hallottam a hangját.
Láttam a Maria levetett ruháit és azt i hogy a lova nagyon ideges.
Fogtam levettem a kalapom az ingem és a bakancsom és gondolkodás nélkül belevetettem magam a vízbe.
Egy kis idő múlva a vízfelszínén vele Mariaval bukkantam fel.az gondoltam,reméltem hogy még él.
Gyorsan kivittem a partra láttam hogy kinyitja a szemét és elkezdett köhögni. Felültem és erre Robin rámnézett és elmosolyodott én ekkor arra gondoltam hogy mi lett volna ha meghalok mert akkor többet nem látom a szeretteimet  és rámtört a sírás.
Robin oda jött hozzám és megölelt azt gondoltam magamba hogy_Ó istenem ugye nem álmodom hogy Robin De noir engem ölelget és látom a csupasz felsőtestét.
Míg én ez gondoltam Robin hirtelen felállt és mert észre vette hogy a barátai ott néznek minket nevetnek és sugdolóznak.
-Szia Robin hú ha a kis Hercegnőt így levetkőztetted ?!!
-Sziasztok ezt nem mondom hogy levetkőztettem fehérneműre  a Hercegnő már így várt!
-Hé Robin én nem neked vetkőztem le és nem téged vártalak csak nyugisan úsztam a vízbe mikor elkezdett görcsölni a lábam és elsüllyedtem a vízbe ennyi az egész.-míg ezt mondtam nagyon elpirultam mert a férfiak engem néztek főleg Robin olyan csillogó szemekkel nézett végig rajta hogy azt hittem elájulok.
Azt is gondoltam hogy elrohanok a ruhámmal de mivel fájt a lábam ezért ezt képtelenség volt.
-Robin ideadnád a ruhám hogy felöltözzek?
Ő erre még jobban végigmért és azt mondta hogy nem kell nekem ruha és rámmosolygott a híres félmosolyával,de végül mégis ideadta a ruhám.
-Köszönöm légyszíves felsegítenél mert fáj a lábam és küldd el a barátaidat hogy feltudjak öltözni.
-Oké fiúk hallotátok a hercegnőt fel akar öltözni majd én is jövök.
Erre a fiúk elkezdtek nevetni és el ballagtak,Robin oda jött hozzám és felsegített.
-Robin kérlek fordulj el hogy feltudjam venni a ruhám .-erre ő elfordult de láttam hogy leskelődik.